Jaci Buston: A tökéletes játék (egy varázslatos könyv)

Először egy másik könyvet akartam megvenni, a Hibátlan játékot, de amilyen béna vagyok, összetévesztettem a címét, és helyette a tökéletes játékot vettem meg, és egyáltalán nem bántam meg. Kikapcsolódásra való, és rendkívül nagy szenvedéllyel megírt mű. 

Mick Riley egy profi futballjátékos, és nagy hírnévnek örvend. Egy buli alkalmával találkozik Tara Lincolnnal, a partiszervezővel, és eltöltenek egy szenvedélyes éjszakát együtt. Ám Tara egy korábbi szerelmi csalódása miatt reggel se szó, se beszéd elmegy a férfi hotelszobájából. Tara egy rendkívül jó partiszervező, és egy tini édesanyja. Nathen 14 éves, és az amerikai foci megszállottja. Mick elkezdi elcsábítani Tarát. A férfi és a lány között kialakul egy kapcsolat, aminek Nathen nagyon örül, mert csodálója Micknek. Tara a kapcsolat alatt egyre jobban beleszeret a férfiba, pedig pont ezt akarta elkerülni. Mick régen sokat ivott alkoholt, amin csak nehezen tudott továbblépni, és ezért a lány próbál a közelében keveset inni. Egy buli alkalmával Nathen lerészegedik, és Mick elviszi a terápiás csoportjába, hogy megtanítsa neki, hogy ne csináljon ilyet. Egy jótékonysági rendezvényen Nathent úgy állítja be Mick menedzsere, mintha rászoruló lenne, és erre rátett egy lapáttal, hogy a tévében úgy ment le, mintha Mick egy rászorulóval beszélgetne el, ezzel is reklámozva a futballcsapatát. Tara szakít a férfival, és Mick csak később jött rá, hogy miért. Mick könyörög a lánynak, hogy fogadja vissza, ám a lány nem teszi. Ám később Nathen focimeccse alkalmával meglátja Micket, és rájön, hogy szereti, és nem akarja elengedni. Másnap elmegy a férfi lakására, kibékülnek, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. 

Varázslatos regény, és a kedvenc könyveim közé tartozik.

Csőrike

Sara Shepard: Pretty Little Liars (egy könyv, ami ijesztő)

Irtó nagy hülyeségnek gondoltam a  könyvet, amikor a könyvesboltban elolvastam a tartalmát, de mivel nem találtam jobbat, ezért megvettem. Elkezdtem olvasni, és tényleg megtetszett, de csak a krimis és a thrilleres beütés miatt. 

A történet 5 barátnőről szól, akik egy iskolába jártak, ám egy nyári szünetben az egyik lány eltűnik (Alison). A lányokat lesújtja, és onnantól fogva széthullik a barátságuk, és másokkal kezdenek el ismerkedni. A négy lány neve: Emily, Aria, Hanna és Spencer.  Alison szülei elköltöztek, és helyükbe egy új család érkezik. Emily régebben mélyebb érzéseket táplált Alison iránt, ám a lány ezt nem viszonozta, és Emily elkezdett járni Bennel. A lány elvan a fiúval, de érzi, addig nem is tudta, hogy boldogtalan, míg meg nem ismeri Mayát. Maya Alison régi házába költözik be családjával és Emily iránti vonzalmát nem rejti el a lány elől. Hanna Alison eltűnése után lefogy, és megszerzi magának az iskola legjóképűbb pasiját. Alison helyét átvéve ő lesz az iskola libája, aki az álca mögött mégsem olyan, mint amilyennek mutatja magát. Mikor még Alison Hannát kis disznónak csúfolta a súlya miatt, ez mély nyomot hagyott a lány életében. Eközben Spencer családja sokat vár el a lánytól és ha csak egy kicsit is hibázik, akkor máris a nővérét emlegetik, akire a lány irigy, mert úgy érzi, a szülei azt szeretnék, ha olyan lenne, mint a testvére, Melissa. Az irigysége miatt adódik, hogy Spencer elcsábítja Melissa barátait és a nővére fiúját is. Emily és Spencer családja rendkívül hasonló, mert mind a két lánytól a szülei sokat várnak el. Aria elköltözik Izlandra a családjával és három év múlva visszatérnek, ámde Alisont még mindig nem találták meg. A lány családja azért költözött el, mert Aria és Alison rajtakapta Aria apját egy diákjával, és Alison ezzel fenyegette a lányt. Aria apja könyörgött a lánynak, hogy ne mondja el az anyjának, és a nagy nyomás miatt az egész család elköltözött egy családtag javaslatára. Aria később egy bárban megismerkedik egy fiúval, akiről kiderül, hogy az irodalomtanár az iskolában.  Az úgy hiszi, a lány egyetemista, de mikor kiderül, hogy mégse, addigra már ez a kapcsolat túl mély, és képtelenek szakítani egymással. A könyv során a lányok mindannyian kapnak SMS-eket és e-maileket egy titokzatos A.-tól. A tartalmuk szigorúan személyes, és csak Alison tudta ezeket az információkat a lányokról. A lányok félnek, hogy Alison szelleme küldte őket, és hogy egyszer kiderülnek a saját titkaik. A lányok az üzenetek hatására újra közeledni kezdenek egymáshoz, és remélik, hogy nem jutnak ki a súlyos  titkok a kezükből, amiket csakis ők tudnak, mert akár börtönbe is kerülhetnek, ha kitudódnak. 

A könyvből egy sorozat is lett, amit nagyon szeretek, és nézem is rendszeresen. 

Csőrike

Colleen Hoover: Point of Retreat - Visszavonuló (egy könyv, amit a kedvenc íród írt, de eddig még nem olvastad kategória)

A történet egy kicsivel később folytatódik, mint amivel az előző lezárult, és ezúttal Will szemszögén keresztül pillanthatunk bele a könyvbe. Nagyon vicces, mert állandóan a kopogás hiánya miatt mérgelődik. A fejezetek elején itt most nem dalszövegek, hanem Will feljegyzései találhatóak. Ez a könyv talán még jobb, mint az előző, ami szinte lehetetlen. Most már négyen olyanok, mint egy nagy család, apa, anya, gyerekek. És a félig-felnőtt-szülők-és-testvérek-nek szembe kell nézniük a gyereknevelés gondjaival, de nagyon jól helytállnak. Eddie és Gavin a család jó barátja, és egy nagy csapat alakult ki, aminek minden tagját imádom. És kaptunk több új szereplőt, és olyanok is előjönnek, akikről már hallottunk. Kezdjük Kiersten-nel, aki a korát meghazudtoló beszédeket mond, és valami zseniális az életfelfogása, jah, és nagyon fontos: vega. Anyukája, Sherry is nagyon jó fej, a házi készítésű szereivel, sajátos nézeteivel együtt. Megismerkedhetünk Will nagyszüleivel, a legnagyobb forma a nagypapa, aki informatikai zseni idős létére. Vaughn, Will exe és Reece, Will régi barátja, rettenetesen unszimpatikus alakok, és idegesítőek. Will el is követ egy hibát, és ezért összevesznek Lake-kel. Ami nagyon szuper, az, hogy Julia MINDENRE GONDOLT. Egyszerűen fantasztikusak azok a kis apróságok, pl. a váza, amit kettejükre hagyott. Ezek az emlékek valahogy megnevettettek és egyben elszomorítottak. Lake anyja fantasztikus fazon (volt). Azért a könyvben nem csak Will és Layken története a kulcsfontosságú, ugyanis kiderül, hogy Eddie terhes, és a kissrácok kamaszodnak, így jönnek az iskolai balhék és a lányok. A könyv végén történik egy baleset, ami szívszorító. De Kiersten óriási, amikor balesetük volt, ő csak arra tudott gondolni, hogy úgy hal meg, hogy még életében nem evett húst, ezért egy nagyon vicces jelenetben két pofára zabálja a rántott csirkét. A végén az iskolai tehetségkutatón Kiersten és Caulder slamje olyan fantasztikus, hogy csak bámultam (Caulderén konkrétan zokogtam). Ez egy fantasztikus könyv, egy fantasztikus lezárással (esküvőőőő), és várom nagyon, nagyon a harmadik részt!!!

Ui: Mindenki pillangózza meg! :D *csak viccelek*

Ufír

Colleen Hoover: Slammed - Szívcsapás (egy könyv, ami egy gimnáziumban játszódik kategória)

CoHo egyszerűen ZSENIÁLIS!!!!! Engem már a Hopeless-szel levett a lábamról, de ez valami fantasztikus. És még engem is sikerült becsapnia, pedig én már olvastam is tőle, illetve nem gondolnám, hogy gyakran meg lehet lepni (könyves szempontból semmiképp). Nagyon is ideillik az a mondat, hogy ne ítélj elhamarkodottan. Az első fejezetet elolvasva arra gondoltam, hogy ez egy instant szerelem, egy kicsit szomorú félárva lány és egy jóképű pasi között. Bár amikor Will családjáról volt szó, egy kicsit fura érzésem volt. Nem mondom, hogy előre tudtam, mi van vele, de gondoltam, hogy valami van a családjával, mert az öccsén kívül nem találkoztunk a szüleivel. De amikor fény derült mindenre, az olyan volt, mint egy arculcsapás. Kb. úgy éreztem magam, mint a szereplők, nem is egyszer. De kezdjük elölről.

Layken, öccsével Kellel, és anyukájával Ypsilanibe költözik. Nem tudom, hogy kell pontosan kiejteni, de én mindig üpszilentinek hívom, igen té-vel és ü-vel, mert a harmadikos német könyvemben volt egy ufó, aminek a neve Ypsidexi volt (üpszidexi) és ez ugrott be róla. Az apukája féléve meghalt, ezért jöttek el Texasból. Állítólag. Szemben velük lakik egy srác, Will és az öccse, Caulder. Itt megjegyezném, hogy a két kissrác olyan cuki, hogy kiütötték a cukiság-mérőt. Összeismerkednek, Lake és Will között szikrázik a levegő, meg minden más... szóval az a lényeg, van ott kémia rendesen. El is mennek randizni, egy SLAM-ESTRE (!!!). Nem sokat láttam/hallottam ilyen slameket, és nem is jött be annyira, de a lényegét megértettem, és az biztos, hogy ha élőben is látnék egyet jobban átjönne a varázsa. De így is fantasztikus volt, ugyanis Will is ír ilyeneket. Itt kitérnék az eredeti címre és a magyarra. Az angolban tök jól utalnak a slam-re,de a magyar cím... na mindegy, ez van. Kiderül, hogy Willék szülei meghaltak két éve, és azóta ő neveli az öccsét. Le a kalappal előtte! De másnap jön a feketeleves: kiderül, hogy ő tanár, abban az iskolában, ahol Layken is tanul, ráadásul az ő csoportjába is került. És jön a szokásos bonyodalom, nem lehetnek együtt, mert Willnek nagyon kell a munka. Megismerkedhetünk Eddie-vel, aki szintén nagyon nagy forma. A két srác, Kel és Caulder barátsága sem könnyíti meg a szerelmesek helyzetét, ahogy Will megingásai sem. Szóval, ők ketten szenvednek, miközben Lake azt gondolja, hogy az anyja egy másik férfival van, és ezért kellett elköltözniük. SPIOLER! Innentől kezdve végigbömbölős a könyv. Lake anyukája rákos. Meg fog halni. El akarták mondani a gyerekeknek, de az apjuk pont akkor halt meg, hirtelen. Laykennek fel kell dolgoznia, hogy az anyja meg fog halni, és onnantól kezdve teljesen árva lesz, ahogy az öccse is. Egy ideig „töklámpást farag”, vagyis tetteti, hogy minden rendben, nem hajlandó engedni, hogy Kelnek is megmondják, de végül Will és Eddie segítségével beszél az anyjával, és nem engedi, hogy elvegyék tőle az öccsét, vagyis, miután megtörtént, ami elkerülhetetlen, ő akar gondoskodni testvéréről. Minden tiszteletem neki is! Ezután minden arról szól, hogy a lehető legtöbbet legyen az anyukájával, Kellel, hogy mindent elintézzenek. Persze a végére Willel is rendeződik a helyzet. Anyukája a következő év szeptemberében hal meg, és az epilógus ugyancsak végigsírós. SPOILER VÉGE!

A fejezetek elején The Avett Brothers dalszövegei vannak. Belehallgattam az egyik számba (Die, die, die) és ez a stílus nem nagyon jön be, de maguk a dalszövegek brutál jók. Nagyon sok olyan gondolat van ebben a könyvben, ami egyszerűen fantasztikus. Nem csodálkoznék rajta, ha pár év múlva tanítanának ezekből a könyvekből (úgy, mint John Green-éből). Sőt én támogatnám.

Colleen Hoover könyvei egyszerűen magába szippantanak (szóvicc!!!), és nem engednek el, IMÁDOM MINDET!!!

Ufír