A holokauszt témát mindig is érdekesnek találtam. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy az embereket azért ölték és küldték el koncentrációs táborba, mert egy picit más a külsejük, mint a többieknek. Nem értem, miért hallgattak olyan sokan egy elmeroggyant emberre, hiszen szerintem ezt meg lehetett volna előzni, és nem lett volna ennyi halálos áldozata a 2. világháborúnak. Az elmeroggyantat természetesen Hitlerre értettem, mivel ezt a kegyetlenséget, amelyet ő művelt, azt csak is egy pszichopata képes végigcsinálni. Igen tudom, hogy uralkodni és Németországot kiterjeszteni akarta, de tényleg szükség volt erre? A Hana bőröndje című könyv is erről az időszakról szól és nem ajánlom gyenge idegzetűeknek, mivel még engem is megrettentett, pedig én előtte már az Anne Frankot is kiolvastam. Nem horrorisztikus, de a történet mondanivalója sokakat megríkat szerte a világon.
A könyvben egy japán tanár, Fumiko által szervezett gyerekcsoport arra vállalkozott, hogy az európai kislányról (azaz a bőrönd tulajdonosáról) felkutatnak mindent, amit csak találnak. A bőröndön csak egy kislány neve ( Hanna Brady), egy szám (625), egy születési idő (1931.május 16.) és egy felirat található (Waisenkind= árva). Hosszas nyomozás után kiderül, hogy a bőrönd egy 13 éves zsidó kislányé volt, aki Csehszlovákiában élt a családjával. A bőrönd Auschwitzból, egy koncentrációs táborból érkezett. Auschwitz az egyik legismertebb koncentrációs tábor és emberek milliói szenvedtek és haltak meg 1939 és 1945 között. A bőröndben nem volt semmi, és máig is kérdés, vajon mit tarthatott benne a picinyke Hana.
Mikor Hitler megszállta Csehszlovákiát, a Brady családnak az élete örökre megváltozott. A zsidókat veszélyesnek kiáltották ki, és korlátozták a mozgásterüket is. Csak bizonyos órákban hagyhatták el a házukat, minden vagyonukról be kellett számolniuk, csak egyes boltokban vásárolhattak és a rádiókat is elkobozták. De ez egyre rosszabb és rosszabb lett. Szinte minden héten hoztak egy újabb korlátozást. már nem mehetek játszóterekre, sportpályákra, parkokba, és bevezették a Dávid csillag viselését is. Hanát és családját 1942. május 18-án hurcolták Terezinbe, aztán 1944. október 23-án elszállították egy tehervonaton Auschwitzba. Hanát és számtalan gyereket és időset gázkamrákba vitték, mert nem voltak erősek a dolgozáshoz. Apja és anyja meghalt, de testvére, George megmenekült és élve megúszta a koncentrációs tábort. A családról sok képet találtak, főleg olyanokat, amiken George és Hana együtt láthatók. Hana néhány rajzát is megtalálták, amiket Terezinben készített. Szörnyű, ami evvel a családdal történt, pedig ez még csak egy a több milliónyi család közül, akiket meghurcoltak a származásuk miatt.
Sokat lehet ebből a könyvből tanulni és elmerengeni, hogy milyen volt a régi időkben. Akinek nincs kedve kiolvasni, de mégis szeretne többet megtudni a holokauszt témáról, annak a Zongorista című filmet tudom ajánlani.
Csőrike