Nem igazán tudtam, mit választhatnék ehhez a ponthoz, hiszen én nem olvasok mesekönyveket, de ekkor eszembe jutott a húgom kedvenc mesekönyve, a Bogyó és Babóca. Véleményt sem tudok formálni elfogultság nélkül, mert ettől a mesétől (komolyan) már a hideg is kiráz. Először egy kedves tanulságos tanító mese, ám mikor az ember 30x olvassa ugyanazt a mesét, már kevésbé tud örülni annak, hogy „egy szép őszi napon Babóca, a katicakislány vidáman nyitott be Bogyó ajtaján…”
VIII. Henrik