Történetünk a 12. században játszódik Kingsbridgeben. Aki látta már ezt a könyvet vagy netalán olvasta is, talán első látásra felmerült az a gondolat, hogy ez a könyv nagyon hosszú. Én is ezt gondoltam, ám szerintem ez egyáltalán nem elegendő ok arra, hogy megfutamodjunk. Be kell vallanom kicsit nehezen indult az olvasása, nem is tudom miért. De a lényeg, hogy elkezdtem, és nem tudtam letenni. Még sosem olvastam ilyen témájú könyvet, teljesen más, eltérő azoktól, amiket általában olvasok. De egyszerűen varázslatos. Több szereplő nézőpontjából ismerjük meg a történetet és még a kezdés is nagyon jó. Minden van benne, szerelem, ármány, izgalom, barátság.
Nem tudok kedvenc szereplőt mondani, ugyanis ha akarnék, se tudnék. Majdnem minden szereplőt szerettem benne, vagy ha nem is szerettem, legalább kedveltem. Bár azt konkrétan meg tudom mondani, hogy kit utáltam benne. Williamet. Még soha nem olvastam olyan karakterről, aki a velejéig gonosz lett volna. Pedig gondolom, már mindenki olvasott egy párról, de ő túltesz majdnem mindenkin. Ha belegondolok, hogy abban az időben talán, sőt valószínűleg tele volt hozzá hasonlókkal a világ...de nem csak ő volt az egyetlen olyan karakter, akinek büntetését alig bírtam kivárni. Ott volt Waleran püspök, aki annyiszor de annyiszor tett keresztbe Kingsbridge priorjának. Mindig ahányszor a prior, Philip, összeszedte magát, annyiszor próbálták meg tönkretenni. De ennek ellenére is mindannyiszor talpra állt. Nem beszélve az összes többi emberről, akik ellen ugyanígy áskálódtak.
Buci
Buci