Nem tudom, vajon ki szereti a régies történeteket és ki a mai történeteket. Én mind a két fajtát imádom. Ez a könyv az első csoportba tartozik. Nem tudnám megmondani, miért, de mindig is vonzottak az olyan történetek amik, nem a mai világban játszódnak, hanem egy ma már régebbi világban. Történetünk egy lányról szól, aki már kislány korában árvaházba kerül, miután nagynénje végre meg tud szabadulni tőle. Majd 18 évesen egy úrnál kezd szolgálni nevelőnőként, az úr nevelt lánya mellett.
Hihetetlenül elvarázsolt a történet, és azt hiszem, Jane a kedvenc szereplőm, bár talán kicsit túlzásnak vélem, hogy nem elment Mr. Rochestertől, hanem konkrétan elmenekült. Csodálom az erejéért, a kitartásáért és azért, hogy a legreménytelenebb helyzetből is össze tudta szedni magát. Mr. Rochestert is kedvelem, bár enyhén ledöbbentem, mikor megtudtam, hogy mi is volt a titka. Lehet, hogy már talán az elején ki lehetett találni, mindenesetre én akkor jöttem rá, amikor kellett. Akit a legkevésbé kedveltem, az Blanche volt, mert nem tetszett a személyisége, az, hogy Jane-t az anyjával együtt alázta meg egy csomó ember előtt, és azért is, mert Mr. Rochesterrel akart lenni vagy legalábbis feleségül menni hozzá. Azt hiszem, ez egy olyan könyv, amit nem csak egyszer lehet elolvasni, mert többedjére is pont ugyanúgy elvarázsol, mint elsőre.
Buci
Buci