Nekem a
könyv nagyon tetszett, habár egy kicsit unalmas az első rész, de megéri
elolvasni azt az ötven oldalt, mert utána megismerjük a szereplőket és
múltjukat, hogy milyenek voltak a szüleik, és hogy miért ilyen a
természetük, és eközben főszereplő, Jack Torrance az ex-tanár, író és
ex-alkoholista fokozatosan megőrül, és végül a családjának az életére
tör.
Kár, hogy a film nagyon pontatlan. Már az egyik fő karakter sem
élethű, ezzel Wendy Torrance-ra gondolok, mert a könyv egy vonzó szőke
hajú nőként írja le, ezzel szemben a filmben egy fekete hajú, kopott,
élettelen nő. De van még egy pár pontatlanság, például: a könyvben a
217-es szobában van a halott nő, ezzel szemben a filmben a 237-es
szobában. De az a legszembetűnőbb hiba, hogy a filmben csak úgy megölték
az egyik szereplőt, aki nem más, mint Hallorann, a néger szakács, akit a
könyvben rendesen összevernek, de nem hal meg, viszont a filmben
meghal. Viszont vannak olyan karakterek is a filmben, akik nekem
kifejezetten tetszettek, például Jack Torrance, akit Jack Nicholson
játszott. Nem azt mondom, hogy ő pontosan olyan volt, mint a könyvbéli,
de szerintem ő hasonlított a legjobban a könyvbélire, és nagyon
szórakoztatóan játssza az őrült szerepét.
Szóval
a könyv nagyon jó szerintem, de a film csak Nicholson miatt nézhető,
ezért inkább azt ajánlom, hogy mindenki a könyvet olvassa.
LORD BENDTNER